A tanya rövid története

Az eredeti tanya a XX. század elején, a környék legmagasabb pontján épült, alapozás nélküli, vert falú épület volt, a tájra jellemző alacsony ajtókkal és kicsi, osztott ablakokkal. Tájolása északnyugat-délkelet irányú, délkelti oldalára nyíltak a tisztaszoba ablakai. Három helyiségből állt: lakókonyha, tisztaszoba és éléskamra. A ház fűtését és a sütési feladatokat a konyha és a tisztaszoba falába épített kemencével oldották meg. A kemence tűztere és a sütők a konyha fele nyíltak. A kemence és a tisztaszoba hajópadlója eredeti állapotában megtalálható a mai házban is. Az udvar hármas osztású volt és maradt. Az első udvarban volt a konyhakert és a kukoricagóré, a középső udvarban voltak az ólak, a hátsóudvar volt a baromfiudvar. A tanya udvarára ültetett fák – három diófa, egy platánfa és egy császárfa – terméseikkel és árnyat adó lombkoronájukkal a gazdasági hasznon kívül a lakók nyári kényelmét is szolgálták, szolgálják.

A tanya fejlődése

A Frankó-család tulajdonában lévő tanya fejlődése mindig igazodott a benne lakók igényeihez illetve a kor lehetőségeihez. Amikor keresztapám, Frankó Pál szülei elhatározták a bővítéseket, mindig a meglévő állapotból indultak ki, és mindig megtartották az addigi eredményeket. Így maradt a mai tanya szerves része a XX. század elején megépített épület azután is, hogy a múlt század közepén építettek hozzá még egy lakószobát, egy előteret, egy fürdőszobát, valamint a ház északnyugati oldalához egy fedett színt. Itt a terményfeldolgozó eszközöket, a zsákos terményeket tárolták és maradt hely egy mindenes műhely kialakítására is. Húsz évvel később már keresztapám építette meg a nyári konyhát a középső udvarban, csinálta meg a belső kerítéseket és ekkor kapott szilárd téglaburkolatot a gazdasági udvar, ezért a munkát esős időben is sármentesen tudták elvégezni. Innen nyíltak az disznóólak, a tyúkólak és a birkaólak. A tanya mai állapotát az elmúlt években folyamatosan alakítottuk ki. Mivel eltökélt szándékunk volt az eredeti látvány és hangulat megőrzése, az építkezés során kizárólag régi, korabeli anyagokat használtunk, melyeket régi házak, tanyák bontásából szereztünk be. Ott voltunk a környékbeli tanya- és házbontásokon és céltudatosan vásároltuk fel a nyílászárókat, ajtókat, gerendákat, faoszlopokat, hideg és meleg burkolatokat, kiegészítőket, vályogot, tetőcserepet, mindent, amire szükségünk volt. A tanya látszó anyagai mind egyidősek az eredeti tanyával. A lakóépületen belül megváltoztattuk néhány helyiség funkcióját. A konyhából szoba lett, a kamrát konyhává alakítottuk. A szín helyén létrehoztunk egy nagy közösségi teret, a haluska szobát. Felújítottuk és megosztottuk a nyári konyhát. A nagyobbik rész továbbra is munkahely maradt, a ház felöli részében egy kamrát alakítottunk ki, itt tároljuk a csabai kolbászt, a füstölt szalonnát és egyéb füstölt árukat, illetve a kerti betakarításból származó zöldségeket és gyümölcsöket. Az ilyen negyven centiméter vastag vályogfalú, jól szellőző kamrában kapja meg a csabai kolbász a semmihez sem hasonlítható különleges ízét. A baromfiudvarban, ahol gyümölcsfák – alma, barack, meggy, szilva – árnyékában élnek a csirkék, gyöngyösök, kacsák, libák, pávák, pulykák, tyúkok felállítottunk egy kukoricagórét, alá három disznólat építettünk kifutóval. A korábbi disznólakban kecskék laknak, csirkekeltetőt rendeztünk be, tároló helyiségeket és műhelyt alakítottunk ki. A konyhakertet a könnyebb kezelhetőség érdekében fagerendák felhasználásával osztottuk meg. Minden megterem benne, amire a háztartásban szükség van. Meg még annál több is, mert kialakítottunk egy fűszerkertet is, melynek különös illata belengi az egész

Élet a tanyán

A tanyán ma villany és fúrott kútvíz van. A fűtést és a főzést fával oldjuk meg. Az esővizet összegyűjtjük, öntözésre használjuk és azzal tápláljuk a baromfiudvar itatóját, kicsi úsztatóját is. A zöldhulladékot komposztáljuk, a konyhakert talajának javításánál hasznosítjuk. A gyümölcsökből lekvárt és pálinkát főzünk, befőtteket rakunk el. A savanyúságnak valót a konyhakertben termeljük meg. A tanyához tartozó szántók terményeit részben felhasználjuk állatok etetésére, részben értékesítjük. A baromfiudvart megosztottuk. Egyik felét gyepesítjük és folyamatosan cserélgetjük a szárnyasok élettereit.

Életképek a tanyáról